3 hét után felfrissülve, otthoni levegővel tele, újra visszajöttem Stuttgartba. Mondanom sem kell, nagyon hamar eltelt ez a 3 hét, de nagyon-nagyon jó volt: kezdve a meglepetés bulival, folytatva a Karácsonnyal, a Tankcsapda koncerttel, a reggelig elnyúló Szilveszterrel és lezárva az Ibike-sirató lángosbulival. Köszi mindenkinek aki velem volt, mert jólesett érezni, hogy számítok embereknek. Akiknek meg nem, arról nem óhajtok beszélni, többek között ez is egy újévi fogadalmam... No, de mindegy. Ez a fejezet, a második felvonás lényegesen rövideb lesz, mint az első, hiszen mindössze 47 napot fogok itt eltölteni, ebből már 1 nap el is telt! :) Ja, és egy héttel a hazaindulásom előtt vendégem lesz: Panka itt lesz velem egy hetet, hogy felforgassuk Stuttgartot, valamint felvállalva a serpa feladatát, segít hazapakolni. :D

A mai napról annyit, hogy nem volt annyira kalandos, mint a hazautam december 21-én: akkor ugyanis törölték a járatomat, és Prágán keresztül, egy átszállást közbeiktatva keveredtem haza. Ma délben elindultunk Pestre, 17:05kor indult a gép, nem lett könnyes búcsú, mosolyogtam, bár kedvem egyátalán nem volt jönni, de tudtam, hogy ez csak múló állapot. Szóval elköszöntem Anyától és Apától, felszálltam a gépre, és nekivágtam az 1100 km-nek. Az út nem volt kellemes, mert már a reptéren fájt a fejem, a gépen ez csak fokozódott, ráadásul a sötét és a köd miatt semmit nem láttam, és ez elég félelmetes volt. Az biztos, hogy ha nem muszáj, nem szívesen repülök többet este. A reptéren nem kis meglepetésre várt egy Csibus tábla: Kati kijött elém. :)) Nagyon jól esett, végigbeszéltük a koliig az utat. Ja, hatalmas, kb. 30 cm-es hó van Stuttgartban, ráadásul egész este esett, nagyon szép minden, viszont a gurcit nehéz volt húzni a nagy hóban. :D:D Beértünk a koliba, a kispici szomszédom mosolyogva köszönt, a bolgár barátnémmal beszéltem kb. 20 percet, és tök jó volt, hogy örültünk egymásnak. El is felejtettem, hogy nem akartam jönni. Sejtettem én, h így lesz... :)) Egyedüli problémám, hogy kihűlt a szoba. :( Amióta itt vagyok, azóta fűtök, mint az állat, majdcsak átmelegszik egyszer, addig meg marad a szokásos meleg tea. :) Lassan viszont megyek aludni, mert holnap angol, belevetem magam újra a mély vízbe. De most kicsit több vizet fogok a malomra hajtani, le kell vizsgázni, és senki ne aggódjon, meg fogom oldani, büszkék lesztek rám. :)

Folyt. köv...