Na ma reggel olyan történt velem, ami eddig soha az életben. Reggelre megbeszéltük Babyval, hogy elmegyünk Vaihingenbe, pólót akartam venni, ő meg nézelődni. A 10:11-es buszt beszéltük meg, ezért beállítottam az órámat 8:45-re, h 9:00-ig szundizhatok még egy kicsit. Legalábbis ezt hittem: nagyokosan elnéztem az órát, és 9:45-re állítottam be, és 10:00-ig szundiztam. Szegény Baby 10:16-kor írta az sms-t, h merre vagyok. Én meg még akkor ágyban voltam. Annyira szégyelltem magam. Emlékszem, mikor egyszer kinevettem Misit, h lehet ilyet csinálni, és tessék. Úristen, lehet a korral jár... :D:D Mindenesetre félóra késéssel, de befutottam Vaihingenbe, bevásároltunk, vettem fehér pólót. Visszaértünk 1óra körül, megebédeltünk, utána beszélgettünk, és azt vettem észre, h 4 óra. Na gyorsan haza, nem mintha sürgős dolgom lett volna. Megírtam az angol házit, utána a cikket csinálgattam. Kimentem vacsorázni, találkoztam a bolgár lánnyal (Daniella), aztán végülis kint maradtam vacsorázni vele, beszélgettünk. Ő sem tudja, h holnap mikor kezdünk el pakolni, csak azt, h délután. Csodálatos, mert nekem angolom lesz, de majd megoldom vhogy. Mindenesetre várom már a holnapot. Most pedig alvás, holnap ugyanis hosszú lesz a nap, legalábbis remélem. :D:D

folyt. köv...